Az elmúlt öt évben az építőipar tevékenységét legnagyobb mértékben akadályozó tényező a szakmunkás- és mérnökhiány. A COVID járvány okozta nehézségek között is az építőipar folyamatosan tud dolgozni, teljesítménye 2021. évben az ÉVOSZ várakozásai szerint a 2019. évi magas teljesítést is meg fogja haladni, elérve az ötezer milliárd forintot. Ehhez a munkavégzéshez az ágazat a járvány időszakában is növelte a foglalkoztatottak számát.
A 2013. évi foglalkoztatási mélyponthoz képest jelenleg mintegy 120 ezer fővel foglalkoztat többet az ágazat. A jelenlegi mintegy 370.000 foglalkoztatotti létszám 25 ezerrel több a járvány előtti 2019. évi foglalkoztatottaknál. A létszámbővülés meghatározóan a segédmunkás és betanított munkások körének bővülését jelentette.
A munkaerőpiacot elsődlegesen az extenzív, a létszámtöbblettel történő munkavégzés jellemzi. A járvány időszaka csaknem két éve visszafogja a foglalkoztatási hatékonyság növekedését, a foglalkoztatás extenzív bővítési lehetőségei kerültek előtérbe, ami csak részleges megoldást jelenthet a megfelelő építőipari kapacitás rendelkezésre állásához.
Az építőipari munkaerőpiacot erősen sújtja a 2008-2014. évek intenzív munkaerő elvándorlása, a munkaerő elöregedése és a generációváltás nehézségei, az iskolarendszerből kikerülő szakemberek alacsony számossága.
A magyar munkaerő kevésbé mobil, mint más országoké, sokan nem hajlandók az országon belül sem költözni egy munkahelyért. A mobilitást nehezítik az ingatlanpiaci folyamatok is. Azokban a térségekben, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány, kifejezetten drágák az ingatlanok, magasak a bérleti díjak. Így a hátrányos helyzetű térségek potenciális munkavállalói nehezen tudnak a munkahelyek közelébe költözni, legfeljebb munkásszállóra, ami ingázást, a család hátrahagyását jelenti.
Rövid távon a jelenleginél nagyobb figyelmet indokolt fordítani az unión kívüli, ún. harmadik országból érkező külföldiek hazai foglalkoztatására. Ehhez a tartózkodási és munkavállalási engedélyek kiadásának további egyszerűsítésére van szükség. Kétoldalú kormányközi megállapodások is segíthetik a piaci szereplőknél a külföldiek foglalkoztatását, ahol a haza jogszabályoknak, feltételeknek való megfelelőség garantálásába a kiküldő, kiengedő ország hatóságai is felelősséget vállalnak. Ezt szolgálthatja a relációs kontingens rendszere, rendje.
Folytatni akarják a hazahívó programot
Ma már kevesebb építőipari szakember és mérnök vállal külföldön munkát, mint amennyien hazajönnek. Ezzel együtt folytatni kell az ÉVOSZ által megkezdett hazahívó programot, ki kell alakítani a folyamatos párbeszéd lehetőségét a külföldön munkát vállaltak és az itthoniak között. A hazai szakmának arra is nyitottnak kell lennie, ha valaki vállalkozóként szeretne bekapcsolódni a létesítmények megvalósításába. A munkavállalási célú kivándorlást okozó tényezőket fel kell számolni. Ebben a szakma feladata, hogy a külföldi lehetőségekkel összességében egyenértékű, konkrét ajánlatokat tegyen az érdeklődők számára.
2021-ben a vállalkozások a szélesebb körű bércsomagok kidolgozására és a szervezeten belüli karrierlehetőségek biztosítására koncentráltak, hogy vonzóak legyenek az új munkavállalóknak, illetve, hogy meg tudják tartani az alkalmazottjaikat.
Ma már a reális építőipari kép bemutatásával nagyban lehet csökkenteni a negatív imázst.
Munkaerőhiány: oktatás és nemzetközi verseny
Az építésgazdaság tudásigényes ágazat. A külföldön szerzett tapasztalatokat is el kell ismerni. Az építőipar munkaerőért folytatott versengésében nagyobb figyelmet és közreműködést kell fordítson a pályaválasztás előtt álló családokra. A képzések finanszírozásánál a hátrányos helyzetű családokra kiemelt figyelmet kell fordítani. Az építőipari szakmunkás szakmákat továbbra is kevesen választják. Évfolyamonként 6500-7000 fő között mozog a létszám, amely a végzés idejére 4000 főre csökken, erős lemorzsolódást mutatva.
Az építészmérnöki képzést az elmúlt öt év adatai alapján évente átlagosan négyszázan, míg az építőmérnöki képzést átlagosan ötszázötvenen kezdték el a magyar egyetemeken. A felvett hallgatók száma mind a két szak esetében növekedő tendenciát mutat, azonban a vállalkozások kétszer ennyit is foglalkoztatni tudnának. A munkaerőpiaci helyzet javításának hosszabb távú eszköze lehet, ha a potenciális külföldi munkaerőt már diákként az országba csábítják. Ezt a metódust a felsőfokú képzettségűek esetében is alkalmaznunk kell. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ha valaki az adott országban szerzi meg a végzettségét, akkor nagy eséllyel hosszabb távon is ott marad. A közép- és a felsőfokú oktatás esetében is kihasználatlan lehetőségek rejlenek az építőipari külföldi munkaerő oktatáson keresztül történő bevonzásában. Az építőipar nemzetközi trendjei alapján látható, hogy az ágazatra az Európai Unióban jellemző munkaerőhiány miatt a munkaadóknak tartósan versenyezniük kell más országok vállalataival is.