Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) 1990

A Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) az épületgépészeti szakma legnagyobb önkéntes tagságú, magyarországi szervezete, amely 1990-ben alakult meg. Az egyesületnek szerte az országban több mint négyszáz tagja van: tervezők, kivitelezők, üzemeltetők és szakképző intézetek, valamint kereskedő, márkaképviselő gazdasági társaságok.

A 2022. június 11-én tartott tisztújító közgyűlésen elnöknek ismét Golyán Lászlót választották a tagok. Az elnökség tagjainak a következőket választották meg: Domonkos László, Horváth Zoltán, Kirch Ervin, Murányi Sándor, Pánger László, Paziczki László, Varga Pál. A tiszteletbeli elnök 2002 óta Cserkúthy László, az ügyvezető 2003 óta Bozsó Béla.

Történetünk

  1. július 31-én, Pécsett huszonnégy pécsi és két bátaszéki épületgépész alapította meg az egyesületet. A következő másfél évben a tagtoborzó munka eredményeként az országból számos épületgépész és épületgépészeti vállalkozás csatlakozott a szövetséghez.
  2. november 16-án, a pécsi Palatinus Hotel Bartók termében zajlott le az országos alakuló kongresszus. Vendégként jelen volt: Uwe Hollweg, a németországi Gienger fő tulajdonosa; dr. Martin Viessmann, a német Viessmann fűtés- és hűtéstechnikai cég vezetője; a Zentralverband Sanitär Heizung Klima ZVSHK (Német Szaniter, Fűtés- és Klímatechnikai Központi Szövetség) részéről Heinz-Dieter Heidemann elnök, illetve Michael von Bock und Polach főügyvezető. A szövetség létrejöttét kezdeményező és támogató Ludwig Ruckelshausen ugyancsak részt vett az összejövetelen. A 112 tagot számláló szövetség elnöke Cserkúthy László lett, alelnöknek Cserfai Tibort és Szilágyi Bélát választották meg.

1991-ben a Magyar Installateur című épületgépészeti folyóirat kiadója és a szervezet együttműködési szerződést kötött, aminek alapján a lap első oldalainak cikkeit a szövetség munkatársai írták és a lap a „Magyar Épületgépészek Szövetsége lapja” alcímmel jelent meg huszonegy évig. Az 1991 végén tartott budapesti országos kongresszuson írták alá a szövetség budapesti és a ZVSHK bajorországi szervezete közötti együttműködési megállapodást. A két szervezet közötti összefogás később, részben újabb szerződések révén tovább mélyült, a továbbiakban társszervezetként dolgoztak együtt. Négy és fél év elteltével minden megyében megalakultak a szövetség tagszervezetei, a taglétszám ekkoriban meghaladta a kétszázat.

1997-ben a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Rt. (DDGÁZ) akkori fő tulajdonosa, a Ruhrgas kezdeményezésére, a szövetséggel együttműködve megalapította a Gázközösség Egyesületet. Ez a szervezet ad keretet napjainkban is a gázszerelő vállalkozások folyamatos fejlesztésének, illetve a gázszolgáltató, a gázszerelő és -tervező vállalkozások közötti együttműködésnek a dunántúli megyékben.

Ugyancsak 1997-ben a MÉGSZ és a DDGÁZ hívta életre közösen az első Földgázfórumot Pécsen. A másfélnapos konferencián a szolgáltatók, a készülékgyártók, a tervezők és a szerelők osztották meg a földgázfelhasználással kapcsolatos tudásukat, tapasztalataikat. A szakmai kiállítással kiegészített Földgázfórumot – majd később új elnevezéssel Energiafórumot – a későbbiekben kétévente rendezték meg.

1997 augusztustól a szervezet mindennapos ügyeit Cséki István ügyvezető végezte. Az 1998 elején, Ráckevén megtartott közgyűlés harmadszor is Cserkúthy Lászlót választotta elnökké. Erősödött a szakmai szervezetekkel való együttműködés, újra indultak a külföldi továbbképzések, tanulmányutak. Szakközépiskolai tanároknak szintén szerveztek tanfolyamokat. A MÉGSZ megállapodást kötött az Építéstudományi Egyesülettel, a Magyar Mérnöki Kamarával és a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületével. Az 1998 augusztusában megalakult a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉGKSZ), melynek tagjai közé viszont – fenntartva az együttműködés lehetőségét – nem lépett be az egyesület.

1998-ban a szövetség Csongrád megyei divíziója önálló szervezetté alakult. A Magyar Épületgépészek Csongrád Megyei Egyesületének első vezetősége: Domonkos László elnök, Mészáros István és Rubiger Balázs elnökségi tagok.

A 2000-ben tartott Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállításon írták alá a Ruhrgas és a MÉGSZ együttműködési megállapodását a szövetség tagjainak intenzív szakirányú képzése és továbbképzése, a gázközösségi eszme elterjedésének támogatása, az új földgázfogyasztók számának növelése, a gázértékesítés fokozása érdekében. A két szervezet energiatanácsadó tanfolyamokat szervezett az energiaellátás, a kommunikáció, az energia-tanácsadás és a földgázfelhasználás témaköreire összpontosítva. A Ruhrgas a következő évben jelentős támogatást adott a MÉGSZ tagjainak tartott tanfolyamokra, azonban az igény jóval nagyobb volt a lehetőségeknél.

A szövetség 2001-től megújított vizuális arculattal, logóval működött. Ugyanebben az esztendőben, áprilisban a MÉGSZ bemutatkozott az 1. Nemzetközi Fűtés-, Szellőzés-, Klíma- és Szanitertechnikai Szakkiállításon, a Construmával egy időben rendezett, de abból kivált szakvásáron.

2002-ben, a győri közgyűlésen Cserkúthy László már nem vállalta a jelölést a következő elnöki ciklusra. Ettől kezdve a szövetség tiszteletbeli elnökeként tevékenykedik. Az elnökjelöltek közül Bertalan Ferenc kapta a legtöbb szavazatot. A 2002-ben a tagok között elvégzett igényfelmérés, a pártoló tagokkal készített interjúk és külsős szakemberek véleménye alapján új stratégiát fogadott el a közgyűlés 2003 elején. Ekkortól Cséki István szakmai ügyvezető lett, míg a szövetség napi ügyeit a továbbiakban Bozsó Béla ügyvezető látta el.

  1. szeptember 15-én, Budapesten hivatalosan is megalakították a MÉGSZ Megújuló Energia Tagozatát. A tagozat, másokkal közösen demonstrációt szervezett a parlament elé, petíciót juttattak el a gazdasági miniszternek és a miniszterelnöknek a megújuló energiák nagyobb mértékű felhasználásának érdekében. A későbbiekben a megszűnt szervezet helyett életre hívták a Napenergia-hasznosítási Tagozatot és a Geotermikus Hőszivattyú Tagozatot, majd később a Biomassza-tüzelési Tagozatot.

2004-től előbb Meszlényi Zoltán majd Gyárfás Attila aktívan részt vettek az új gázipari műszaki-biztonsági szabályozás (GMBSZ) elkészítésének bizottsági munkában. A következő években Gyárfás Attila a Gázipari Műszaki Szakbizottság tagjaként a módosítások előkészítésében is szerepet vállalt. Ebben az esztendőben a MÉGSZ-et felvették a Magyar Szabványügyi Testületbe. Ettől az időszaktól kezdve a szövetség rendszeres e-mailben küldött hírlevelet jelentetett meg.

2006 elején Hajdúszoboszlón tartotta közgyűlését a MÉGSZ, ahol a többség Golyán Lászlót választotta elnöknek. Az új elnök a „szolgáltató és érdekvédő szövetség” stratégiájának meghirdetésével kezdte munkáját.

2007 tavaszán négy szakmai előadássorozat nyolcvan rendezvényén 2400 látogató kapott friss szakmai ismereteket a MÉGSZ-től és partnereitől. A MÉGSZ Oktatási Intézete a helyi igényekhez igazodva szervezett szakmai továbbképzéseket a gázszerelőknek. Munkatársai, érdekvédelmi munkájuk keretében az épületgépészettel kapcsolatos tanterveket és a tervezett oktatási szabályokat véleményezték.

Ebben az időszakban két negatív jelenség visszaszorításával is foglalkozott a szövetség. Az egyik a kontárok (azaz a szakképzetlenül dolgozók) számottevő piaci jelenléte, a másik a kinnlevőségek vagy lánctartozások problémája. A 2006-ban hatszázhúsz tagot számláló MÉGSZ Gyárfás Attila elnöki tanácsadó vezetésével jelentős erőfeszítéseket tett a GMBSZ korszerűsítéséért, és minden olyan műszaki vagy oktatási jogszabály és szabályzat fejlesztéséért, amelyek az épületgépészek mindennapjait meghatározzák. Részben ez eredményezte, hogy kormányrendelet tette közvetlenül kötelezővé a szolgáltatók számára a GMBSZ alkalmazását.

2008-ban a Magyar Épületgépészek Szövetsége egykori tagjáról és elnökségi tagjáról valamint a szakma számos művelőjének mesteréről és mentoráról elnevezve megalapította a szervezet legmagasabb kitüntetését, a Meszlényi Zoltán Díjat. Az első díjakat 2009-ben adták át, amelyet dr. Bánhidi László egyetemi tanár, Rácz László szegedi szakközépiskolai mérnök-tanár és Szabó András székesfehérvári szerelő vehetett át.

2012-ben, Parádon hagyta jóvá a MÉGSZ közgyűlése az „Alapértékeink és alapgondolataink” című dokumentumgyűjteményt, ami a szakmáról szóló állásfoglalással kezdődik. A közgyűlés ezzel felhatalmazást adott a szövetség vezető testületeinek és tisztségviselőinek arra, hogy a szövetség és a szakma ügyeiben továbbra is az állásfoglalásban szereplő és évek során megfogalmazott irányelvek és értékek szellemében járjanak el.

Ugyanebben az esztendőben a szövetség lapjaként elfogadott Magyar Installateur egyeztetés nélkül új tulajdonosok kezében kötött ki. A szövetség ekkor alapította meg az Épületgépész című saját szaklapot, ami évente hatszor jelenik meg.

A szövetség elnökei

1990–2002: Cserkúthy László (2002-től tiszteletbeli elnök)

2002–2006: Bertalan Ferenc

2006–tól Golyán László

2013–2020: Gyárfás Attila (ügyvezető elnök)

Elnökségi tagok, alelnökök, bizottsági tagok

1990

Alelnökök: Cserfai Tibor, Szilágyi Béla.

1998

Alelnökök: Dankó Géza, Fehér János, Golyán László, Meszlényi Zoltán.

2002

Elnökségi tagok: Balázs Gábor, Dankó Géza, Domonkos László, Fehér János, Golyán László.

Felügyelőbizottság: Braun Attila, Horváth Zoltán, Sonkolyné Szekerczés Margit

Etikai Bizottság: Haszmann Iván, Mészáros József, Vargacz Lajos.

2006

Elnökségi tagok: Balázs Gábor, Dankó Géza, Domonkos László, Fehér János, Pongrácz Lajos.

Felügyelőbizottság: Bauer Ferenc, Braun Attila, Horváth Zoltán.

Etikai Bizottság: Béndek Ferenc, Sonkolyné Szekerczés Margit, Polgári Nándor.

2010

Elnökségi tagok: Balázs Gábor, Domonkos László, Fehér János, Horváth Zoltán, Kirch Ervin, Pánger László, Varga Pál elnökségi tagok.

Felügyelőbizottság: Füredi Ferenc, Imre Lajos, Antal István.

Etikai Bizottság: Sonkolyné Szekerczés Margit, Béndek Ferenc, Lukács Alajos.

2014

Elnökségi tagok: Domonkos László, Kirch Ervin, Horváth Zoltán, Murányi Sándor, Paziczki László, Pánger László, Varga Pál.

Felügyelőbizottság: Fehér János, Füredi Ferenc, Imre Lajos.

Etikai Bizottság: Sonkolyné Szekerczés Margit, Balázs Gábor, Lukács Alajos.

2018

Elnökségi tagok: Domonkos László, Kirch Ervin, Horváth Zoltán, Murányi Sándor, Paziczki László, Pánger László, Varga Pál.

Felügyelőbizottság: Fehér János, Füredi Ferenc, Imre Lajos.

Etikai Bizottság: Sonkolyné Szekerczés Margit, Balázs Gábor, Lukács Alajos.

2022

Elnökségi tagok: Domonkos László, Horváth Zoltán, Kirch Ervin, Paziczki László, Pánger László, Murányi Sándor, Varga Pál.

Felügyelőbizottság: Antal István, Fehér János, Imre Lajos.

Etikai Bizottság: dr. Vajda József, Huszár Géza, Balázs Gábor.

Ügyvezetők

1991-1996: Fehér János

1997–2003: Cséki István (2003-ban szakmai ügyvezető)

2003-tól Bozsó Béla