Meghalhat-e az az ember, akire százak, ezrek emlékeznek? Akinek a tanítását, tanácsait, meglátásait szakemberek sokasága építette be tudásába, szakmai gyakorlatába, s nap mint nap alkalmazza? Akinek a tudását a szakma egymást követő generációi adják át egymásnak ma és a jövőben?

Nem halhat meg, csakúgy mint szakmánk más  nagyjai sem, akiknek tudása, munkásságának eredménye a szakmabeliek mindennapi  munkájának részét képezi. Ez a róla készített honlapmenü is jelzése a mindennapi jelenlétének, ezzel is hozzá akarunk járulni munkásságának, szakmai eredményeinek fenntartásához,  megőrzéséhez.

Kiváló kollégánk, Meszlényi Zoltán 1958-ben végzett az Épületgépészeti Technikumban, majd 1966-ban a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki kar épületgépész ágazatán. Dolgozott tervezőként, gáz- és fűtésszerelő kisiparosként, kazánfűtőként, volt gyártmányfejlesztő és feltaláló, címzetes főiskolai docens és szaklap főszerkesztője. Humora közismert volt az őt ismerők körében, így nem volt meglepő, amikor névkártyájára – stílusos, már-már rejtői humorral – a szakmai sznobizmust megfricskázva ezt íratta: címzetes főiskolai docens, víz-, gáz- és fűtésszerelő mester.

1998-ban Macskásy Árpád-díjban részesült, 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem tiszteletbeli tanár cím adományozásával ismerte el tudományos, oktatási és szakmai tevékenységét. 2005-ben a Magyar Épületgépészek Szövetsége, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete és a Magyar Épületgépészeti Nagykereskedők Szövetsége együttesen Épületgépész Életműdíjjal tüntette ki.

Publikációi között a főiskolai jegyzetek és szakkönyvek mellett több száz szakcikk is megtalálható. Az Energia-tanácsadás című szakkönyvét – korát ez esetben is megelőzve – már 2000-2001-ben megírta, a benne foglaltakat tanította a Magyar Épületgépészek Szövetsége energia-tanácsadó tanfolyamain, melyet több százan végeztek el.

A szakma szenvedélyes szeretete és magas szintű művelésének ideálja vezérelte életpályájának minden szakaszában. Különösen magas színvonalon, szerves egységben és önzetlenül művelte az épületgépész tervezői, fejlesztőmérnöki, tanári, szerelői és lapszerkesztői tevékenységeket. Ebből a komplex és kivételes tudásból sok-sok kollégánk részesült. Talán ő volt a magyar épületgépész szakma utolsó, kivételes szakmai műveltségű polihisztora, a szakma reneszánsz embere.

Szakmai példája itt él közöttünk, gondolkodásmódunkban, mozdulatainkban, szakmai feladatainkra adott válaszainkban. Kivételes szakmai nagyságával és a szakma iránti mély elkötelezettségével beírta nevét a magyar épületgépészet történetének nagykönyvébe.

A Magyar Épületgépészek Szövetsége fontos törekvése, hogy Meszlényi Zoltán emlékét megőrizze és az életműve értékeit átmentse a következő épületgépész generációknak.

Golyán László elnök

Magyar Épületgépészek Szövetsége

2005 októberében három szakmai szervezet, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete, a Magyar Épületgépészeti Nagykereskedők Szövetsége és a Magyar Épületgépészek Szövetsége vezetői úgy döntöttek, hogy Épületgépész Életműdíjat adományoznak Meszlényi Zoltánnak. Ezt az októberi, siófoki Nemzetközi Gázkonferencián szándékoztunk átadni, amire végül Zoli nem tudott eljönni egy aznapi kórházi kezelés miatt. A kitüntetést meghitt szakmai ünneplés keretében ifjabb Meszlényi Zoltán vette át a konferencián.

Az életműdíjat megköszönve Zoli egy levelet írt, amiben visszatekintett szakmai pályafutására is. Ebből idézünk néhány részletet.

Részletek Meszlényi Zoltánnak a szövetségünknek 2005 október 28-án küldött leveléből – a szövetségünk által kezdeményezett Épületgépész Életműdíj átadása alkalmából

Közel ötven évet a szakmában töltve dolgoztam tervezőként, beruházóként, kivitelezőként, üzemeltetőként, fejlesztőként és tanárként. Közben talán minden iskolát kijártam, majdnem minden szakképezettséget megszereztem, amit ebben a szakmában lehetett: épületgépész technikus, épületgépész mérnök, gázvezeték- és készülékszerelő mester, központi fűtés- és csőhálózat-szerelő mester, gázkészülék-beüzemelő, -javító, -felülvizsgáló sőt még kazánfűtő is.

Életem egy részében kiváló kollégákkal dolgozhattam együtt, akiknek nagyon sokat köszönhetek, nem csupán szakismeretet, hanem valami mást is adtak: ki emberséget, ki erőt, ki tisztánlátást. Ma is azt vallom: minden ember akivel találkozom valamilyen formában otthagyja a bélyegét rajtam. Van aki jót ad, van aki rosszat. Hogy idővel mit tartok meg követendő példaként azt már én szűröm ki. De a döntő az, hogy kell a jó példa!

Negyvenévesen, tizenkét éves főiskolai docensi, tanszékvezetői munka után kezdtem „lentről”. És akkor rá kellett jönnöm, hogy mennyi, de mennyi mindent nem tudok… A szakmában sokaknak el kellene ezen gondolkozni magukban…

Nem csak arról van szó, hogy meg kellett tanulnom „profi módon” hegeszteni. Számos olyan gyakorlati szakmai kérdést is tisztázni kellett, amit ma is hiába keresek „komoly” szakkönyvekben – egyszerűen elnagyolják vagy átlépik az igen fontos részletproblémákat. Igaz, hogy így több mint tíz évet a szakmai publikációk területén kihagytam, de kazánfűtőként és szerelőként dolgozva rengeteget tanultam a mindennapi gyakorlatban, amit később tudtam hasznosítani. Ezen életszakasz nélkül nem tanultam volna meg azt amit ma tudok.

Három főiskolai jegyzetet írtam – ezek közül az 1967-ben írt „Szellőzést” még 2000-ben is használták. Főleg szakmai folyóiratokban közel 300 cikkem jelent meg. A legnehezebb feladat talán a szakmai ismeretterjesztés. Valamit úgy megírni, hogy magasabb elméleti ismeretek nélkül is érthető legyen, de ugyanakkor ne legyen elméletileg szakszerűtlen – nem könnyű feladat. Legutóbbi példa erre a Magyar Épületgépészek Szövetsége kiadásában megjelent „Központi fűtések üzembe helyezése” című, szerelőknek szóló füzet. Egy szakkönyv- vagy tankönyvrészletet sokkal könnyebb lett volna megírni, mint ezt a tömör, a mindennapokban is használható összefoglalót.

A szakma tiszteletéről és az alázatról azt gondolom, hogy a feladattal szembeni alázat azt jelenti, hogy az „én” és a „feladat” sorrendjében nem én vagyok az első! A feladat az első, amit nekem, mint szakembernek hibátlanul kell teljesítenem. Ez az élet minden területére igaz. Ha egy előadást tartok, vagy egy szakmai cikket írok nem én vagyok a fontos aki „az észt osztom”, hanem van egy feladat: valamit el akarok magyarázni azoknak akik még nem tudják – ennek kell alárendelni gondolataimat és szavaimat: magamat.

Köszönöm az életműdíjat – nem csak engem illet, hanem sokakat, másokat is, akik munkámat segítik, támogatják. Ezzel az elismeréssel, úgy érzem, visszakaptam valamit abból, amit az élet elvett tőlem.

Barátaim, köszönöm!

Meszlényi Zoltán

Hitvallásunk az épületgépészetről Meszlényi Zoltán példája alapján

Sokan és régóta várjuk a szakma felemelkedését, megtisztulását, a széthúzás és az ellentétek megszűnését. Sokan és régóta törekszünk a szakmán belüli méltányos és színvonalas együttműködésre.

Az épületgépészet, mint minden más a világon, csak egészként, a részek harmonikus együttműködésével képes kifejteni a benne rejlő társadalmilag pozitív hatóerőt. A harmonikus emberi mozgás is az emberi testrészek együttműködése révén jön létre. A fej nem képes cselekedni a kéz nélkül, a kéz nem képes alkotómunkára a fej nélkül.

Naponta találkozunk szakmánkban az elefántcsonttoronyban élő elméleti szakember és a leértékelt szerelő közhelyeivel, miközben az épületgépészet természetes létezéséhez is szükséges a jóindulatú együttműködés, a kölcsönös megbecsülés.

Nem lenne ez életszerű felvetés? Sok ember munkája példázza ezt. Egy mindannyiunk által ismert, meg nem kérdőjelezhető ember példája is ezt mutatja, erre int: Meszlényi Zoltán példája. Ő alázattal volt kazánszerelő és egyetemi oktató is. Előítélet nélkül és elkötelezetten tanította és segítette a szerelőt és a kezdő mérnököt. Szenvedélyesen harcolt a szakma megújításáért, felemelkedéséért, egységéért. Az egyszerű szerelési feladattól kezdve a felsőfokú oktatásig egységben szemlélte és művelte a szakmát.

Vannak, akik követik ebben Meszlényi Zoltánt. Sokan vannak, akik az egész épületgépészetet átölelő gondolkodásmóddal és elkötelezettséggel, belső indíttatásból dolgoznak. Ők a szakma hétköznapi, névtelen élenjárói, példamutató tartópillérei.

A MÉGSZ Meszlényi Zoltán szellemi-szakmai örökösének és a szakma névtelen élenjárói támogatójának vallja magát, ezért erejét és tudását ezen szellemiség érvényre juttatására fordítja – és másokat is erre bíztat.

Az a célunk, hogy a MÉGSZ-en belül és az egész szakmában érvényesüljön a „szakma egy” gondolata, az épületgépészet egységes szemlélete. Az épületgépészet egysége és felemelkedése érdekében hívunk minden szakmabelit és szakmai csoportot a kicsinyes egyéni és csoportérdeken való felülemelkedésre, a szakmai-emberi tisztesség, a szakma jövője és etikája iránti elköteleződésre, jóindulatra, önmérsékletre, segítőkészségre, méltányosságra, együttműködésre.

 

2008. január 15.

Magyar Épületgépészek Szövetsége

Iskolái, főbb végzettségei, címei

Végzettségei:

1958 Épületgépészeti Technikum (épületgépész technikus)

1966 Budapesti Műszaki Egyetem (gépészmérnök – épületgépész ágazat)

1983 Gáz- és olajtüzelő berendezések szerelője, beüzemelője, karbantartója

1985 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő mester

1987 Kazánfűtő

1987 Épületgépész vezető tervezői jogosultság

1987 Gázkészülék-javító

1997 Minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító

Szabadalom:

1989 Szabadalmi okirat a FÉG-IDROPI gázüzemű tárolós vízmelegítőre (50%-ban feltaláló)

Megbízatásai, tisztségei:

1977 Építésügyi szakértő

1993 Címzetes főiskolai docens

1996 A SMKK Vízvezeték- és központifűtés-szerelő mestervizsga bizottságának tagja

1998 MKI szakképzési szakértő

1998-2002 A Magyar Épületgépészek Szövetsége alelnöke

2001 Ipari szakértő

2002 A Pécsi Tudományegyetem tiszteletbeli tanára

2005 A Gázipari Műszaki Szakbizottság tagja a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete és a Magyar Épületgépészek Szövetsége delegáltjaként

Kitüntetései

1967 Kiváló ifjú mérnök

1974 Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója

1974 Az Építőipar Kiváló Dolgozója

1977 Az Építőipar Kiváló Dolgozója

1981 Épületgépészet emlékérem

1989 BNV Gyártmányfejlesztési pályázaton I. díjat nyert FÉG-IDROPI gázüzemű tárolós vízmelegítő kifejlesztésében végzett alkotómunkájáért

1998 Macskásy Árpád-díj

2005 Épületgépész életműdíj – adományozó szervezetek: Magyar Épületgépészek Szövetsége, Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete, Magyar Épületgépészeti Nagykereskedők Szövetsége

Munkahelyei, beosztásai

1958–62 ÉVITERV (szerkesztő technikus)

1963–67 ÁÉTV (tervező)

1968–69 Felsőfokú Építő- és Építőanyag-ipari Technikum, Budapest (docens)

1969–70 Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Pécs (létesítményi főmérnök)

1971–79 Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Pécs (tanszékvezető, intézetigazgató)

1979 ÉSZKV, Barcs (műszaki tanácsadó)

1980–84 SZOT Dél-Balatoni Üdülési Igazgatóság (főmérnök)

1984–88 Gáz- és fűtésszerelő kisiparos

1988–92 FÉG (irodavezető, osztályvezető, fejlesztési főmérnök)

1990 Épületgépész szakkereskedő, a Chafotteaux francia kazángyár márkaképviselője

1992–95 Szerelőipari vállalkozó (nyugdíjazásáig)

1993–94 Vaillant Hungária (műszaki tanácsadó)

1996 A Meszlényi Fűtéstechnika Kft. résztulajdonosa, a francia Chafotteaux francia kazángyár magyarországi szakszerviz hálózatának irányítója

2001 Magyar Installateur szerkesztőbizottsági elnök

2002-2004 Magyar Installateur felelős szerkesztő

2004-2005 Magyar Installateur szakszerkesztő

Könyvei

Szellőztető berendezések (PMMF főiskolai jegyzet 1983-tól több kiadásban)

Klímaberendezések (PMMF főiskolai jegyzet, 1983-tól több kiadásban)

Központi fűtőberendezések üzembe helyezése: gyakorlati ismeretek (MÉGSZ, 2006, 2007)

Amit a gázcsatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések új, műszaki-biztonsági szabályzatáról tudni kell (MÉGSZ 2006)

Energia-tanácsadás (MÉGSZ, 2010)

2005 januárjában a MÉGSZ hajdúszoboszlói konferenciáját a 2004 decemberében elhunyt Meszlényi Zoltánra való emlékezéssel kezdte. A fájl ennek hangfelvételét tartalmazza.

Emlékezés Meszlényi Zoltánra: hangfelvétel

A Meszlényi család (1944)

Radiátorok hőleadásának kiszámítására szolgáló általa fejlesztett logarléc (1965)

Ifjúkori fotó Meszlényi Zoltánról

Fiatal mérnökként tervezés közben

Építésügyi szakértői engedély (1977)

Útban az ISH-ról hazafelé a FÉG fejlesztésén, a vezetése alatt dolgozó kollégákkal. Balról jobbra: Nolipa István /vizes gázkészülékek oszt. vez./, Nagy József /öntöttvas gázkazán teamvezető/, Meszlényi Zoltán /fejlesztési főmérnök/, Nagy László /kolléga a termelési területről/,Zele Sándor /konvektor tervező mérnök/, Vörös Attila /öntöttvas gázkazán team tag/, Elek István /gázkészülék vizsgáló labor vez./, Kollár Csaba /kombi gázkazánok fejlesztő – K18 -/

A fényképet készítette: Fazakas Miklós (1989)

Gázfűtésű vízmelegítő berendezés szabadalmi okirata (1994)

A MÉGSZ alelnökeként felszólal a szövetség ráckevei közgyűlésén (1999)

Emlékművet avat a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán

Fóton a Fáy présháznál, a szervíz-szekció találkozója alkalmából. Balról-jobbra: Olajos Dezső, Meszlényi Zoltán, Brezsnyák Zoltán /Szirmabesenyő/, Kopeller Ferenc /Veszprém/, Horváth Zoltán /Fót/, Baluha József /Érd/, Bakonyi Károly /Szada/. (2001)

Előadást tart a MÉGSZ balatonfüredi konferenciáján (2005)

A 2009-ben alapított Meszlényi-díj bronzmedálja

A MÉGSZ kiadásában megjelent szakkönyvei:

Energia tanácsadás
(1. kiadás 2001., 2. javított kiadás 2010.)

Meszlényi Zoltán 2001-ben készült kézirata a gázszolgáltatással és gázfelhasználással kapcsolatos ismereteket célzottan az energiafelhasználás és -megtakarítás lehetőségeinek szempontjából tárgyalja. A kötet az ismeretek olyan összefüggéseit tárja fel, amelyek a szakemberek – és ezen keresztül a megrendelők – számára segítik elő az energiatakarékos berendezések létesítését valamint azok gazdaságos üzemeltetését. A kiadvány 2. kiadása a korábbi szabványok megváltozása következtében – már az újabb előírásoknak megfelelően – Dr. Barótfi István javításaival 2010-ben jelent meg.
A kötet megvásárolható itt!

Szerelők zsebkönyve I.
(1. kiadás 2004.)

A Szerelők zsebkönyve sorozat első kiadása Meszlényi Zoltánnak a fűtési berendezések üzembe helyezésével kapcsolatos több évtizedes gyakorlati tapasztalatait foglalja össze a szerzőre jellemző logikus, közérthető és szemléletes megfogalmazásban.
A zsebkönyv megvásárolható itt!

Szerelők zsebkönyve II.
(1. kiadás 2006.)

A zsebkönyv a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzatot (GOMBSZ) felváltó, 2005-ben közzétett „gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki-biztonsági szabályzatát” (GMBSZ) mutatta be. Meszlényi Zoltán a szabályzatból a háztartási fogyasztói berendezések létesítésével foglalkozó szerelők munkájához fontos legszükségesebb ismereteket foglalta össze.

Meszlényi Zoltán díj

Köszönőlevél

Díjazottak

2009

dr. Bánhidi László
Bnhidi_Lszl
oklevél
Rácz László
Rcz_Lszl
oklevél
Szabó András
Szab_Andrs
oklevél

 

2010

Hauk Antal
Hauk_Antal
oklevél
Pusztai Csaba
Pusztai_Csaba
oklevél
Huber Lőrinc
Huber_Lrinc
oklevél
Magyar Installateur szerkesztősége
m-install-emb
oklevél

 

2011

Denk András
Denk_Andrs
oklevél
Rigó András
rigo andras 2
oklevél

 

2012

Fodor Zoltán
Fodor Zoltán
oklevél
Jakus István
Jakus István
oklevél

2013

Garancz Joachim
garancz
oklevél
Gyárfás Attila
gyárfás
oklevél
Nagylucskay László
nagylucskay
oklevél

2014

Molnár László
Molnár László
oklevél
Füredi Ferenc
Füredi-Ferenc
oklevél

2015

Cserkúthy László
cserkuti
oklevél

2017

Andics Gábor

oklevél
Kovács István

oklevél
Csizmadia László

oklevél

2018

Béndek Ferenc
béndek web
oklevél
Cséki István
cséki web
oklevél
Kocsis István
kocsis istvan
oklevél

2019

Németh Vilmos
nemeth
oklevél
Takács Gábor
takacs gabor 2
oklevél

2020

 

Braun József
braunJ
oklevél

2021

Réti Pál

oklevél
Nagy Gyula

oklevél